Néha kell egy kis segítség, hogy létrejöjjön egy találkozás:)

Ősz a Meseerdőben fagyok előtt és után

Minden évben augusztus 20-án el kezdek félni, hogy melyik nap lesz vége a nyárnak. A hőmérsékleten túl vannak félreérthetetlen jelek. Aggódva figyelem a fecskéket, kicsit megnyugszom, amikor tömegesen megjelennek és élelem után kutatnak, majd egy napon már nem jönnek. Ilyenkor végtelen szomorúságot érzek, igen, vége. Megjelenik az az érzékenység és sértettség érzés, amiről Márai A négy évszakban novemberről ír "nemcsak bőrünk érzékeny, hanem a lelkünk is. Valami történik, ami nyugtalanít."..."úgy lépünk e napokba, mintha egy komor mondakör valóságosan életrekelt volna." Mindenekelőtt - és mindenekfölött - fázunk". "...Novemberben sértődötten kezdek élni.". ..".kezdődik az a csendes és szanatóriumszerű szobaélet, mikor úgy ébredünk a szürkés-nyálkás reggelre, mint betegség napjaira, kezdődik a mesterséges fény és mesterséges hő időszaka."..."A szobát befűtötték, a kályha elé állok, oly kedvetlenül, mint rab, aki megkezdi fogházbüntetését. Öt hónapot kaptunk. Talán kibírjuk."

 

A fagy után