Kb. fél éve készülök egy péceli tóhoz, de fogalmam sem volt, hogy melyikhez. A mai kirándulásnak többes célja volt egyrészt megnézni a tavat, másrészt ismerkedni az új masinámmal, harmadrészt a falu határában lévő szénabálák megörökítése.
Egy blogban olvastam, a Zöld-Tócsa nevű tóról . A tó pici, a környezete gondozott, de ennyi. Botanikai szempontból eléggé érdektelen. A réti füzényen kívül nem is tudok semmit felidézni. Elég sok horgász volt, ami nem igazán kedvezett annak, hogy esetleg madarakat láthassak. Kb. tíz perc alatt körbejártam a tavat, kicsit csalódott voltam, de gondoltam kicsit elsétálok a patak mellett és szétnézek hátha tartogat nekem valamit a természet. Az az igazság, hogy eléggé a természet közelében élek és bizonyos területek botanikai szempontból igen jelentősek, így két madárfüttyért és egy réti füzényért különösebb erőfeszítéseket nem tennék. Egy kirándulásnak kicsit több ígérettel kell kecsegtetnie ahhoz, hogy mozduljak. :).
Kijöttem a tótól és a patak mellett elindultam Isaszeg irányába.Kb. 50 méteres szakaszon le volt vágva az úton a növényzet, utána kezdődött a kaland :) A patakot elrejti a növényzet így esélyem sem volt a récéket lencsevégre kapjam, ők hallották a csörtetésem és szárnycsattogtatások közepette elhúztak felettem. Ennek is örültem, végre valami. A velem azonos magasságú növényzetben járás elég nehézkesen ment kb. 150 méter után visszafordultam. Ekkor úgy döntött a természet, hogy ne menjek haza üres kézzel és egy csapat szarkát odaküldött a patak túoldalán lévő fára. Érdekes, hogy általában a madarak fajtól függetlenül szeretnek száraz ágvégeken üldögélni. Egy ideig figyeltem a szarkákat. Elrepültek, majd visszatértek vagy más egyedek, de egy ideig elég nagy élet volt a fán. Visszaindultam. Az út másik oldalán is tettem egy rövid sétát a patakparton. Itt lakóházak vannak, teljesen lenyírva a fű, kitisztítva a patak a nádtól. Gondoltam itt nem sok élet lesz, de egy csapat kacsa ringatózott a vizen, a többiek a parton totyogtak. Bármennyire is lélegzetvisszafojtva mozogtam megzavartam a délutani pihenőjüket.
Összességében nagyon kellemes volt. A kacsák és szarkák sokat dobtak az élményen, nemkülönben a patakpart. Élek-halok az ilyen füzesekért. Korábban soha nem elmélkedtem azon, hogy a patak melyik irányba folyik, de ezek szerint feltételeztem, hogy Pest irányából, de nem, Isaszeg felől. :)
Zöld-Tócsa
A mögötti nádas (nem voltam elég bevállalós, hogy belemásszak. :)
A patak melletti rész
Szarka
Szarka landolás közben :)
A kacsás képek nem a legjobbak, de a video elég jól sikerült, eltekintve attól az apróságtól, hogy a magasabban lévő részek kiégtek, :)
