A munkám miatt sokat utazom a Tápió-vidéken és pont Szentlőrinckátán is van kapcsolatom, vele szemben pedig egy gólyafészek. Április óta figyelem gólyákat, ülnek a fészekben, költenek, növekednek a fiókák.
Az MME Tápió-vidéki helyi csoportjával szoktam menni túrázni, így értesültem a gólyagyűrűzésről. Megnéztem a helyszíneket és kiválasztottam a "gólyáim" lakhelyét Szentlőrinkátát. Elugrottam Szentlőrinckátára és vártam, hogy megérkezzenek a gólyagyűrűzők. Megérkeztek és kiderült, hogy az előző helyszínen szomorú eset történt, az emelődaru leverte a fészket, a fiókákkal együtt. Hiába szállították őket a jászberényi állatkórházba, már az úton elpusztultak. A gyűrűzés vezetője a további állomásokon, többek között a Szentlőrinckátán történő gyűrűzést lefújta. Bizonytalan volt, hogy a következő napi gyűrűzést megtartják-e vagy csak jövőre lesz gólyagyűrűzés. Megállapodtunk, ha következő napon folytatják a gyűrűzést értesít. Reggel, amikor felhívott, hogy folytatják, hezitáltam, hogy elmenjek-e, de végül a tápiószentmártoni gyűrűzést bevállaltam, gondoltam összekötöm egy fehér zászpázással és ha kis szerencsém van, találok még nyíló mocsári kosbort is.
Szentlőrinckáta (1. fészek)
Szentlőrinckáta (Coop melletti fészek)
Szentlőrinckáta (Iskola előtti fészek) a "gólyáim"
Szentlőrinckáta (Iskola előtti fészek) a "gólyáim"
A másik nem üresnek tűnt, inkább csak egy fészek alapnak. Itt gondoltam arra, hogy a tegnapi sajnálatos balesetet jelnek kellett volna tekintetem és ma nem kellett volna erőltetnem ezt a gólyagyűrűzést. Felhívtam a program vezetőjét, hogy itt csak egy fészekalap van, és a másik pedig elég üresnek tűnik, de azt mondta ettől függetlenül idejönnek és megnézik. Mire megérkeztek a fészek lakója is megérkezett, de nem várta meg, hogy belenézzenek a fészekbe. A fészekben nem voltak fiókák. Ennek valószínűleg az az oka, hogy fiatal a pár és ilyenkor előfordul, hogy még nem költenek.
A fészek lakója.
A daruskocsi távozásra készteti.
Következő helyszín Tápiószőlős. Tápiószentmártonból már evidensnek tűnt, hogy tovább megyek és nem maradok gyűrűzés nélkül. (Tápiószőlős, Tearózsa utcai fészek) A gyűrűzés nem különösebben látványos, bár megnyugtató, hogy a fiókáknak nem különösebb stressz. A fiókák, ha veszélyt szimatolnak halottnak tettetik magukat, így könnyedén meg tudják őket gyűrűzni. Szerencsére itt nem volt ilyen kiveszem a fiókát, megsimogatom stb. Értem én, hogy kapcsolatot kell találni a jövő természetvédőihez, de biztos, hogy a gólyabébik simogatásán keresztül lehet ezt elérni?
Természetesen, amikor felkínálták a lehetőséget, hogy belenézzek a fészekbe éltem vele, bár többször tudatosítanom kellett magamban, hogy kb. nulla a valószínűsége, hogy a hidraulika elromlik és a kar lezuhan és becsapódok a földbe:). Azt meg csak reméltem, hogy a fém kosarat nem tolják neki a villanyvezetéknek és nem egétnek szénné. Hihetetlen, az elme mire képes!
Ma három dolgot tanultam a gólyákról:
- fiatal párok nem biztos, hogy költnek
- a fiókák veszély esetén halottnak tettetik magukat
- nagy melegben a gólya a lábára ürít, hogy hűtse magát (ez nem túl guszta)
Soha nem gondoltam volna, hogy elérkezik az a pillanat, amikor 160 km-et fogok utazni egy gólyagyűrűzésért. Van aki szerint egy szentlőrinckátai gyűrűzésre menni is őrültség, mert egy 20 perces program miatt nem éri meg annyit (kb. 50 km) utazni. Ez nálam még a belefér kategória. (Hol van ez ahhoz képest, amikor kb. 10x gyalogoltam 8 km-t, összesen 80 km-t,hogy megpillantsam nyíló állapotában a koloncos legyezőfüvet :) )
Ha így folytatom jövőre leruccnok Tiszazugra (340 km oda-vissza) tiszavirágzást nézni.
Egyébként, minden tiszteletem az MME-seké, akik ezt a tevékenységet ingyen, sőt az utazást a saját költségükön végzik.
Egyvonalban a fészekkel.
A tettetők
Nagy kilátás nem volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése